Munkajog

Az ingatlanügyekkel kapcsolatban is a Polgári törvénykönyv határozza meg az általános jogszabályokat. Az ingatlanokkal kapcsolatban azonban több speciális jogszabállyal is találkozunk, úgy mint Lakástörvény, Ingatlan nyilvántartásról szóló törvény, Földtörvény és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény. A társasházak jogi szabályait a Társasházi törvény határozza meg, de a Szervezeti és Működési Szabályzat jelentősen képes befolyásolni.

Mind a foglaló, mind az előleg a szerződő felek szerződéskötési szándékát fejezi ki, azonban a foglaló jobban biztosítja mindkét fél érdekét. Mivel mindkét felet biztosítja, mindkettejüknek lesz veszíteni valója, ugyanis csak abban az esetben jár vissza, ha egyik fél sem vagy mindketten felelősek a szerződés meghiúsulásáért. Ezzel szemben az előleg az ingatlan adásvételi szerződés bármely okból történő meghiúsulása esetén visszajár a vevőnek. A foglalót csak írásban lehet érvényesen kikötni.

Mindenképpen szükségesek a személyi azonosító okmányok, illetve az adókártya a vezető tisztségviselő részére. Ezeken kívül szükséges lehet a cég székhelyeként, telephelyeként, illetve fióktelepeként felhasználni kívánt ingatlan tulajdonosának írásos beleegyezése, amely alapján az ingatlan, mint telephely, székhely, illetve fióktelep bejegyzésre kerülhet.

Egyrészt a létesítő okiratot valamennyi alapító tagnak alá kell írnia. A tag helyett a társasági szerződést közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazással rendelkező képviselője is aláírhatja. Másrészt létesítő okiratot közjegyzői okiratba vagy ügyvéd, illetve valamelyik alapító jogtanácsosa által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni.

Az alábbi végintézkedési formákat ismeri a magyar jog:

a.) öröklési szerződés: olyan szerződés, amelyben az örökhagyó a vele szerződő felet tartás vagy életjáradék fejében örökösévé teszi

b.) végrendelet: az örökhagyó egyoldalú, nem címzett jognyilatkozata

c.) halál esetére szóló ajándékozás: olyan nyilatkozat, amelyben a juttatás feltétele az, hogy a megajándékozott az ajándékozót túlélje. Abban az esetben, amennyiben a végintézkedésben az örökhagyó jogutódot is kijelöl, a jogutódlásnak minden esetben az a feltétele, hogy a kedvezményezett az örökhagyót túlélje.

A szóbeli végrendelet akkor érvényes, ha a végrendelkező két tanú együttes jelenlétében a tanúk által értett nyelven végakaratát egész terjedelemben szóban – vagy jelnyelven – előadja, és egyidejűleg kijelenti, hogy szóbeli nyilatkozata az ő végrendelete.

Az örökhagyó azt, aki törvényes örököse vagy azzá válhat, más személynek örökössé nevezésével vagy végrendeletben tett kifejezett nyilatkozattal kizárhatja a törvényes öröklésből. Kizárásról szóló nyilatkozatot az örökhagyó megteheti a végintézkedésben, vagy külön okiratban is. A kizárás történhet akként is, hogy az örökhagyó mást nevez örököséül, és így a mellőzött személy nem örököl.

Fontos különbség a kizárás a kitagadás között abban van, hogy a kitagadást indokolni kell, a kizárást nem, valamint a kizárással az örökös a kötelesrészt örökli, csak az azon felüli vagyont nem, azonban kitagadás esetén a kötelesrész sem jár.

A házastársak nem csak a szerzett bevételeken, hanem az adósságokon is osztoznak – azaz az adósságok is közös vagyonnak számítanak –, feltéve, hogy a felek nem kötöttek házassági vagyonjogi szerződést.

Az egyik fél által örökölt vagy részére ajándékozott vagyontárgyak a házasságkötést követően is különvagyonnak minősülnek. A házasságkötés ténye tehát ebből a szempontból nem írja felül az öröklés vagy az ajándékozás alapján létrejött vagyoni viszonyokat.

Az őrizetbe vétel a terhelt személyi szabadságának átmeneti elvonása. Az őrizet legfeljebb 72 óráig tarthat. Ennek elteltével a terheltet szabadon kell bocsátani, amennyiben a bíróság az előzetes letartóztatást nem rendelte el.

Az elkövetési magatartásnak alapvetően két alapformája van, az aktív magatartás, a tevékenység, illetve a passzív magatartás, a mulasztás.
Vannak bűncselekmények (pl.: rablás), amelyek csakis tevéssel követhetők el. Léteznek a kizárólag mulasztással megvalósuló bűncselekmények is (pl.: segítségnyújtás elmulasztása). Végül pedig vannak olyan csoportok, amelyek akár mulasztással, akár tevéssel is megvalósíthatók.

A végrehajtási jog elévülését csak kivételes esetekben veszi figyelembe hivatalból a bíróság. Ilyen az életjáradékra, tartásdíjra, baleseti járadékra és bűnügyi követelésre vonatkozó végrehajtási jog elévülése. Más esetekben a bíróság akkor veszi figyelembe a végrehajtási jog elévülését, ha erre az adós hivatkozik.

Ha végrehajtási eljárásban a végrehajtási jog elévülésére kíván az adós hivatkozni, akkor ezt az eljáró végrehajtónál kell bejelentenie, és okirattal valószínűsítenie. Ha a végrehajtó felhívására a végrehajtást kérő úgy nyilatkozik, hogy az elévülést vitatja, akkor az adós pert indíthat a végrehajtás megszüntetése iránt.

A vagyoni kártérítés a felmerült kárt jelenti, például egy baleset során a járművek roncsolódása, amelynél a dolog forgalmi értéke az irányadó. Indokolt költségnek minősülnek a kár helyreállításhoz kapcsolódó kiadások, például az autóroncs elszállítatásának költségei, vagy egy halálesethez kapcsolódó temetési költségek, síremlék készítésének költségei, gyászruha, de sérülés esetén a gyógyszer kiadásoktól kezdve az orvoshoz jutás utazási költségéig sok jogcímen merülhet fel kárigény.

A vagyoni kár körébe tartozik az elmaradt haszon is, amely az az összeg, amellyel a károsult egyértelműen gyarapodott volna, ha a káresemény nem következik be. Ennek körébe tartozik a munkabér vagy bármilyen jövedelem kiesése.

Az ingatlan végrehajtás során történő lefoglalása úgy történik, hogy a végrehajtó, illetve az adóhatóság végrehajtási osztálya a földhivatalban kezdeményezi végrehajtási jog bejegyzését a tartozás összegének és járulékainak (kamat, költségek stb.) erejéig. A végrehajtási jog az ingatlan tulajdoni lapján meg fog jelenni, illetve a bejegyzésről a tulajdonost közvetlenül is értesíteni fogja a földhivatal. Ha az ingatlan tulajdoni lapjára jelzálogjog van bejegyezve, akkor a földhivatal a végrehajtási jog bejegyzését kezdeményezőt értesíti ezen személyekről.

Kötelező a perbeli képvislelet a Kúria, illetve a Cégbíróság előtti eljárásokban, az Ítélőtábla előtti eljárásban, amennyiben a fellebbezés az ítéletre vagy az ügy érdemére vonatkozik. Egyes nemperes eljárásokban is kötelező a jogi képviselet igénybevétele, ha kötelező az elektronikus úton történő kapcsolattartás a bírósággal. Sok esetben a Törvényszék előtti elsőfokú eljárásokban, illetve csőd- és felszámolási eljárás esetén is kötelező a perbeli képviselet.

A régi Ptk.-hoz képest jelentősen szélesedett a felelősségkizárás, -korlátozás lehetősége, mert csak a szándékosan okozott, továbbá emberi életet, testi épséget, vagy egészséget megkárosító szerződésszegésért való felelősséget nem lehet érvényesen korlátozni vagy kizárni. A felelősség kizárásának, korlátozásának azonban gátat szabnak az alapelvek, valamint fogyasztói szerződéseknél az a szabály, amely szerint az ellenkező bizonyításáig tisztességtelennek kell tekinteni a fogyasztó jogszabályon alapuló jogait korlátozó kikötést.

A szomszédos ingatlanok elválasztására szolgáló kerítés, mezsgye vagy növény használatára az ingatlanok tulajdonosai közösen jogosultak. A szomszédos ingatlanok elválasztására szolgáló kerítés, mezsgye vagy növény fenntartásával járó költségek olyan arányban terhelik az ingatlanok tulajdonosait, amilyen arányban őket jogszabály vagy megállapodásuk annak létesítésére kötelezi. Ha jogszabály vagy a felek megállapodása a fenntartás kérdéséről nem rendelkezik, a költségek őket a határolt földhosszúság arányában terhelik.

A közigazgatási szervek (ide sorolom most az igazságszolgáltatás szerveit is) sokat dolgoznak, és a köztisztviselő is hibáznak olykor. Azonban az, hogy egy bírósági felülvizsgálat során a Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság hatályon kívül helyezi a jogsértő közigazgatási határozatot még alapozza meg a jogsértő határozatot hozó közigazgatási szerv kártérítő felelősségét.

Ez a kártérítő felelősség csak akkor áll fenn, ha a közigazgatási szerv hibás eljárása során a jogalkalmazás vagy jogértelmezés kirívóan súlyos hibája megállapítható. Ennek megítéléséhez pedig azoknak az eljárási szabályoknak az ismerete szükséges, amelyek mentén a közigazgatási szervnek el kellett volna járnia akkor, ha jogszerűen végzi a dolgát. Ha az irányadó eljárási szabályok és a valóságban történt események közötti különbség kirívóan súlyos jogsértést valósít meg, akkor van értelme megindítani egy ilyen pert.

Az alapító okiratot az alapítónak eredetiben személyesen kell aláírnia. Több alapító esetén minden alapítónak alá kell írni. Ha az alapítók között nem csak magánszemélyek vannak, akkor a szervezetek nevében a szervezetek képviselője írja alá az okiratot. Az alapítót, alapítókat meghatalmazással nem lehet helyettesíteni. Amennyiben az alapításkor az alapító(k) haláluk, megszűnésük esetére jelölnek személyt, akkor az alapító okiratot már az alapításkor nekik is alá kell írni.